2.4 A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatósági ügyek intézésére vonatkozó információk

Eljárástípusok leírása:

Címigazolás kiállítása iránti kérelem

 Amennyiben hatósági ügyintézés (különösen lakcímbejelentés) vagy banki ügyintézés során szükség van az ingatlan pontos címének igazolására, akkor címigazolást tudunk kiállítani.

Ügyintézés folyamata

Az eljárás megindítása kérelemre történik.

A kérelem elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül), személyesen vagy postai úton nyújtható be.

• Kérelem benyújtása személyesen:
  A Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltségénél ügyfélfogadási időben az arra jogosult személy (pl. tulajdonos, meghatalmazott stb.) nyújthatja be.

Határidők és díjak

Határidő: A címigazolás ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján, ha a tényállás tisztázott 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.

Díjak:Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok:

• általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
• a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet,
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.),
• az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Kormányrendelet

Települési támogatás

Alkalmazott jogszabályok: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I.20.) önkormányzati rendelete,

Az eljárás illetékmentes.

A kérelmet szóban és írásban lehet benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon.

Pénzbeni és természetbeni ellátás:

(2) Pénzbeli települési támogatások

a) rendkívüli települési támogatás

b) települési lakhatási támogatás

c) települési temetkezési támogatás

(3) Pénzbeli egyéb önkormányzati támogatások

a) települési lakásvásárlási támogatás

b) települési Születési és Életkezdési Támogatás

c) települési iskolakezdési támogatás

(4) Természetbeni önkormányzati támogatások

a) Köztemetés

b) Szünidei gyermekétkeztetés

A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

A kérelemhez csatolandó:

1) A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló, munkáltató által kiállított igazolás, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi folyószámla kivonat másolata,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát igazoló okirat.

2) Nyugellátás, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév elején kiküldött értesítése, melyben szerepel az adott évre megállapított ellátás összege és jogcíme, valamint az utolsó havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat fénymásolata.

3) Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás összegéről szóló – a kérelem benyújtását megelőző havi – utolsó csekkszelvény vagy folyószámla kivonat másolata.

4) Alkalmi munkavégzésből származó jövedelemre vonatkozó nyilatkozat.

5) Bejelentett munkahellyel nem rendelkező esetén az illetékes Munkaügyi Központ igazolása álláskeresőként történő nyilvántartásba vételről, valamint a Munkaügyi Központtal történő folyamatos együttműködést igazoló irat másolata.

6)Oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

A mellékleteket másolatban kérjük csatolni a kérelemhez!

Temetési támogatás esetén:

1) A temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példánya.

2) Halotti anyakönyvi kivonat másolat

Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az Önkormányzat nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi.CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat a közhitelű nyilvántartásból beszerezhető.

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

Amennyiben a települési támogatás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálásához szükséges az ügyintéző az igénylőnél környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal ügyintézője tárgyévben már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető és az adott szociális jellegű ügyében felhasználható.

Ügyintézés helye, ideje: ügyfélfogadási időben, Szente, Kossuth út 100, +36 35-355-088

Anyakönyvi ügyintézés

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott jogszabályok

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
3. Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet
4. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény
5. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
7. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
8. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
9. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
10. Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének anyakönyvi események hivatali munkaidőn kívüli, valamint hivatali helyiségen kívüli engedélyezésének szabályairól és szolgáltatási díjairól szóló 6/2017. (VI.02.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2018. (XI.28) és 7/2021. (XI.13.) rendeletek.

Az anyakönyv hatósági nyilvántartás. Állami anyakönyvezés 1895. október 1-jétől létezik. A korábbi anyakönyvi események egyházi nyilvántartásban szerepelnek.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézés SZÜF felületen keresztül lehetséges.

Illetékesség

A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az esemény történt.

Születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat kiadása

Az első ízben kiállított anyakönyvi kivonat születés esetén a szülő, házasságkötés esetén az érintettek, elhalálozás esetén a temettető részére kerül átadásra.

Az anyakönyvi kivonat pótlása a jogosultság igazolása mellett bármely anyakönyvvezetőnél kérhető, azonban a 2014. július 1. napja előtt történt anyakönyvi események tekintetében csak abban az esetben adható ki bármely anyakönyvvezetőnél az anyakönyvi kivonat, ha az érintett eseményt az elektronikus anyakönyvi rendszer tartalmazza. Amennyiben az elektronikus anyakönyvi rendszerben nem lett rögzítve az esemény (2014. július 1. előtti anyakönyvi események), az anyakönyvi kivonat elektronikus rendszerben történő rögzítését az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvvezetőnél kell kérni.

Anyakönyvi kivonatot személyesen vagy elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) lehet igényelni. Az anyakönyvi kivonat elektronikus úton történő továbbítására nincs lehetőség. Amennyiben a születési kivonatot nem az érintett vagy kiskorú esetén a szülője, házassági anyakönyvi kivonatot nem a férj vagy a feleség kérik, más személy csak meghatalmazással, illetve jogosultság igazolását követően igényelheti az okmányokat.

Az anyakönyvi ügyintézésnél az ügyfél személyazonosságának igazolására minden esetben, elektronikus úton küldött megkeresés esetén is szükség van, amely érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes útlevéllel, 2001. január 1. napja után kiállított érvényes vezetői engedéllyel lehetséges. A lakcímet lakcímkártyával lehet igazolni.

Házasságkötési szándék bejelentése

A házasulók a házassági szándékukat együttesen, személyesen jelenthetik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házasulóknak igazolni kell a személyazonosságukat, az állampolgárságukat és a lakcímüket, valamint be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatukat, amennyiben az elektronikus anyakönyvi rendszer nem tartalmazza.

Az elvált vagy özvegy családi állapotot és a házassági névviselést a válással, illetve a halálesettel záradékolt házassági anyakönyvi kivonattal, valamint a házastárs halotti anyakönyvi kivonatával lehet igazolni.

A házasságkötés időpontját a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap után lehet kitűzni. A jogszabály által előírt 30 napos várakozási idő alól a házasulandók különösen indokolt esetben kérelemre felmentést kaphatnak.

Külföldi állampolgárságú személy házasságkötése esetében – az országonként eltérő szabályok miatt – az anyakönyvvezetőtől kell tájékoztatást kérni.

Az egyes anyakönyvi események engedélyezéséről, valamint a többletszolgáltatásért fizetendő díjakról szóló 6/2017. (VI.02.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2018. (XI.28) és 7/2021. (XI.13.) rendeletek alapján, ha a házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó felek az anyakönyvi esemény lebonyolítását hivatali időn kívül szeretnék megrendezni 10.000 Ft, ha hivatali időn és hivatali helyiségen kívül, akkor 15.000 Ft  szolgáltatási díjat kell fizetniük. 

Haláleset bejelentése

Halálesetet kizárólag az orvos által kiállított, eHVB rendszerben kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal lehet bejelenteni, ha az esemény Balatonlelle illetékességi területén történt.

Minden esetben szükséges csatolni az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, a személyazonosító igazolványt, amennyiben az elhunyt rendelkezett vele érvényes magyar útlevelet, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt, valamint a lakcímkártyát. Az anyakönyvezéshez szükséges továbbá az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, családi állapotát igazoló okirata (ha az elhalt házas családi állapotú a házassági anyakönyvi kivonata, ha elvált a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegy az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata). Amennyiben az elhunyt nőtlen/hajadon családi állapotú volt, nincs szükség okirati igazolásra.

Az eljáráshoz szükséges továbbá a halálesetet bejelentő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája, hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt temetésének, az urna elhelyezésének helyéről.

Amennyiben a haláleset bejelentése hiányosan történik, a jogszabályban meghatározott 30 nap áll rendelkezésére hivatalunknak a hiánypótlások beszerzésére.

Névváltoztatás (Új családi és/vagy utónév felvétele)

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását az érintett személy, kiskorú gyermek esetében a törvényes képviselő kérheti.

A kérelmet személyesen lehet előterjeszteni bármely anyakönyvvezetőnél, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása ellenében. Az eljárásra hatáskörrel a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya rendelkezik.

2025. január 20-ától a névváltoztatás eljárási díja az alábbiak szerint módosul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása alapján.

"A születési utónév megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 13 000 forint."

"A születési családi nevet, valamint a születési családi és utónevet érintő névváltoztatási kérelem igazgatási szolgáltatási díja 18 000 forint."

Az igazgatási szolgáltatási díjat az anyakönyvi szerv által megjelölt számlára kell megfizetni.

Számlaszám: 10023002-00299592-00000000

Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala

A közlemény rovatban kérjük feltüntetni a "névváltoztatás" megjelölést, továbbá a névváltoztatással érintett személy születési nevét. Ha az érintett házassági nevet is visel, akkor a házassági nevet is rögzíteni szükséges a születési név előtt, az ügyfél beazonosíthatósága érdekében.

Kiskorú gyermek vagy gondnokolt névváltoztatási ügyében a közlemény rovatban minden esetben a gyermek születési nevét vagy a gondnokolt házassági és születési nevét kérjük feltüntetni.

Kérjük, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában akkor is a névváltoztatással érintett személy névadatait tüntessék fel, ha az átutalást nem az érintett, hanem más személy teljesíti.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló banki kivonat másolatát kérjük szíveskedjenek a névváltoztatási kérelem benyújtásakor az anyakönyvvezetőnek átadni a Kormányhivatal részérő történő továbbítás érdekében.

Utónév módosítása iránti eljárás

(Meglévő utónevek sorrendjének cseréje vagy egyik utónév elhagyása, másik állampolgárság szerinti utónév bejegyzése)

Ha a több utónévvel rendelkező magyar állampolgár valamelyik utónevének kizárólagos viselését vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri, az anyakönyvvezető az adatváltozást az anyakönyvi bejegyzésben átvezeti.

Házassági névviselés módosítása

A házassági név megváltoztatására a házasság fennállása alatt és után is van lehetőség. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint képezhető. Névváltoztatás iránti kérelmet kizárólag személyesen lehet benyújtani, előzetes időpontfoglalás alapján. A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. Az eljárás illetékmentes.

Hatósági bizonyítvány

Balatonlellei események kapcsán hatósági bizonyítvány kiállítását olyan adatok igazolására lehet kérni, amelyeket az anyakönyvi kivonat nem tartalmaz, de azok az anyakönyvben szerepelnek.

Az eljárás lefolytatásához érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél), lakcímet igazoló hatósági igazolvány szükséges.

A kérelemben meg kell jelölni a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját és igazolni kell az adathoz való jogosultságot is.

Állampolgársági ügy

A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet a járási hivatalokhoz lehet benyújtani.

A magyar állampolgárságot kérelmező személy az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével válik magyar állampolgárrá.

Az egyszerűsített honosítási eljárással történt állampolgárság megszerzése esetén az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a kérelmező személy által megjelölt polgármester, vagy külföldön a magyar külképviselet vezetője előtt kell megtenni. Az esküt vagy fogadalmat a más jogcímen honosított személy a lakóhelye szerint illetékes polgármester, illetve külföldön a magyar külképviselet vezetője előtt teheti meg.

A köztársasági elnök által megküldött honosítási okirat alapján az ünnepélyes állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének előkészítésében az anyakönyvvezető jár el, a honosítási okirat érkezésétől számított 30 napon belül felhívja az eskü tételére jogosult személyt az személyi adatai egyeztetésére, ezt követően kerülhet sor az eskütételre.

Apai elismerő nyilatkozat

A nem házasságból születendő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a gyermek édesapjaként az anyakönyvbe a vérszerinti apa bejegyzésre kerülhessen, és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak akkor kerülhet sor, ha apaság megállapítása iránt nincs bírósági per nincs folyamatban.

Apai elismerő nyilatkozat születendő (a gyermek fogamzási idejének kezdetétől) és megszületett gyermekre is tehető.

Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely anyakönyvi hivatalban indítható, a szülők együttes, személyes jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv felvételekor kell nyilatkozni arról, hogy a férfi a gyermeket magáénak elismeri, az anya ehhez hozzájárul és közösen nyilatkozni kell a gyermek családi nevéről is.

Az eljárás lefolytatásához érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél), lakcímet igazoló hatósági igazolvány szükséges a szülők részéről. Az anya családi állapotát igazolni kell. Ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet vagy házassági anyakönyvi kivonat válási záradékkal szükséges. Özvegy családi állapot esetén az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata szükséges. Hajadon családi állapotot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja, melyet az anyakönyvvezető az eljárás során ellenőriz.

Születendő gyermek esetében szükséges a szakorvosi igazolás a fogantatás vélelmezett és a szülés várható időpontjáról (érvényes pecséttel, orvosi aláírással és dátummal ellátva). Már megszületett gyermek esetében az eredeti születési anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges, amely a nyilatkozattétel után bevonásra kerül -az adatok változása miatt.

Családi jogállás rendezése

Ezen eljárások közé tartozik az apaság bírói megállapítása, apaság bírói megdöntése, valamint az örökbefogadás is.

A bíróság, illetve gyámhivatal által folytatott eljárások alapján a családi jogállás változását a nyilvántartáson az anyakönyvvezető vezeti át.

Újszülöttek esetében amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a gyermek családi jogállásának rendezésre, úgy az édesanya lakhelye szerinti jegyző hatáskörében hivatalból indul az eljárás.

Hazai anyakönyvezés

Jogszabály értelmében a magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.

A hazai anyakönyvezés (magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének Magyarországon való bejegyzése) ügyében a hatáskörrel rendelkező anyakönyvi szerv a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály (1475 Budapest, Pf.:292.).

Az egyes anyakönyvi ügyekben a tájékoztatás nem teljeskörű, csak alapvető információkat tartalmaz. A felsorolt jogszabályok, valamint ügyfélfogadási időben az anyakönyvvezető által adott vagy telefonon történő tájékoztatás további segítséget nyújt az anyakönyvi ügyek intézéséhez.

Zajkibocsátási határérték megállapítása

Az üzemi létesítményekből, üzemi tevékenységekből, építési területen folyó munkálatokból, valamint szabadidős vagy szórakoztató létesítményekből származó túlzott zajterhelés a környezetre is káros hatás gyakorolhat. Éppen ezért a zajkibocsátással járó tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőnek környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie a környezetvédelmi hatóságtól, és meg kell teremtenie a határérték betartásához a feltételeket.

Üzemi zaj- vagy rezgés eredhet termelő vagy szolgáltató tevékenységből, vagy az ezekhez használt telephelyről, gépből, berendezésből, továbbá a telephelyen belüli, nem közlekedési célú járműhasználatból, járműmozgatásból, rakodásból.

Szabadidős zaj- vagy rezgésforrás lehet kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítményekben zajló esemény, és zajterhelést okozhatnak az ezekben használt berendezések, gépek is.

A jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek
épületek építése
egyéb építmények építése
speciális szaképítés
gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
nagykereskedelem
kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
szálláshely szolgáltatás
vendéglátás
reklám, piackutatás
építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés
alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység
sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

Zajvédelmi besorolás a zajtól védendő területek szerint
Kisvárosias, kertvárosias lakóterületen

• nappal (06-22-ig) 50 dB,
• éjjel (22-06-ig) 40 dB a megengedett határérték (LTH az LAM megítélési szintre).

A kérelem benyújtása

A kérelmet kizárólag az Önkormányzati Hivatali Portálon keresztül, https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap "Kérelem zajkibocsátási határérték megállapításához, megváltoztatásához" űrlap használatával nyújthatják be.

Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok

- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
- a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet,
- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM Rendelet,
- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

Állatvédelmi, állattartással kapcsolatos ügyek

A jegyző állatvédelmi hatósági jogköre:

• állatvédelmi panaszok kivizsgálása,
• hatósági eljárások,
• az állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés,
• kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés,
• állatvédelmi bírság kiszabása,
• ebösszeírás.

Vonatkozó jogszabály:

• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
• 383/2016 (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
• 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról,
• 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról,
• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

Ügy leírása: Az állatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezései szerint:

Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni.

Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. A fent meghatározott állatvédelmi szabályok megszegésének észlelése esetén bejelentéssel lehet élni. Mezőgazdasági haszonállat-tartás, tenyésztés esetében a lakosnak a jegyző felé bejelentési kötelezettsége van.

Eljáró hatóság: Ha az állatvédelmi hatóság (NÉBIH, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal, járási kormányhivatal, jegyző) Átv. 6–8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni.

Ügyintézési határidő: A panasz kivizsgálására 60 nap áll rendelkezésre az állatvédelmi hatóságnak. Amennyiben a panasz nyomán hatósági eljárás indul a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, az első eljárási cselekmény elvégzésének napjától számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az állat vagy ember életét veszélyeztető esetekben, veszélyes állat eltűnésére vonatkozó bejelentés esetén azonnal kell intézkedni, ez esetben a megyei központi állategészségügyi ügyelet számát és a rendőrség számát kell felhívni.

Az eljárás illetékmentes.

Közterületi fakivágás engedélyezése

Ügy leírása, folyamata a települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján:

A közterületen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása

Kétbodonyi Közös Önkormányzati  Hivatal Jegyzője dönt Szente belterületén a közterületi fakivágási engedély kiadásáról a tulajdonosi hozzájárulás és az abban foglalt feltételek figyelembevételével, valamint ellenőrzi a fapótlást, és annak elmulasztása esetén – figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki a pótlásra.

Az engedély kiadására irányuló kérelem a melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.

A települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése alapján közhasználatú (közterületi) területen álló fa kivágása csak az alábbi feltételek fennállása esetén engedélyezhető:

• a) ha a fa növényegészségügyi állapota szükségessé teszi a kivágást,
• b) ha a fa élet- vagy balesetveszélyes,
• c) ha a fa veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt okoz, vagy
• d) ha a fakivágás egyéb ok miatt indokolt, szakértői (szakmai) vélemény alapján meghozott hatósági döntés keretében.

Közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos lombtérfogatot. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

Amennyiben a fás szárú növény pótlása a telek adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlást az eljáró hatóság által kijelölt más közhasználatú telken történő telepítéssel kell teljesíteni.

Aki közterületen engedély nélkül fás szárú növényt vág ki, szabálysértést követ el!

Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet:

A kérelmet személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.

Címzett: Szente Község Önkormányzata

Az ügyintézés illetékmentes.

A jogorvoslati lehetőségekről:

A hozott határozat ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalhoz (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. ) címzett, de hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékének összege 5.000 Ft.

Az alkalmazott jogszabályokról:

• a települési zöldinfrastruktúráról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

Hatósági igazolás 3,5 t feletti gépjárművek tárolásához

A 3,5 t feletti gépjárművek tárolási helyének igazolására hatósági bizonyítvány kerül kiadásra. A hatósági bizonyítvány kérelmet a tárolási hely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bek. alapján:

(5) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

a) 10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja, feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerin tehát: 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhely, telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy az ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja. A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rend. 13. § (2) bek. alapján a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható.

A fenti rendelkezés 2012. január 1-je után indított a járművek forgalomba helyezésére, illetve a már nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos változás bejegyzésére irányuló eljárások során kötelezően alkalmazandó, azaz a jegyzői igazolás nélkül az eljárás nem folytatható le, a járműnyilvántartásba a bejegyzés nem tehető meg.

A jegyzői igazolás "Hatósági bizonyítvány" formájában kerül kiadásra, az eljárás illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29 §. (1) bek. alapján. Az illetékfizetési kötelezettséget utalással kell teljesíteni gazdálkodó szervezeteknek.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (1) bek. és a 95 § (1) alapján az ügy tárgyát képező ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző állítja ki az igazolást a benyújtástól számított 8 napon belül, sommás eljárás keretében.

Szükséges okiratok:

• Nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

• Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

• Közös tulajdonban álló telek esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;

• aláírási címpéldány (cég esetén);

• Forgalmi engedély vagy járműkísérő lap;

NINCS ILLETÉK

Vonatkozó jogszabályok:

• 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

• 1990. évi XCIII. tv. az illetékek

• 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

Eljáró hatóság

A kérelem benyújtható:

Csak elektronikusan: Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal az elektronikus ügyintézés lehetőségét az ELÜGY (OHP) szolgáltatás igénybevételével biztosítja, melynek elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Ügyintézés határideje:

Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 8 nap.

Rendezvénytartási engedély kiadásának ügyintézése

Alkalmazott jogszabályok: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Fogalmak

Zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

Rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény.

Alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.

A Rendelet hatálya

A Rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak. Kiterjed továbbá azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény).

A Rendeletet nem kell alkalmazni a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire; a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és a köznevelési intézményekben, illetve a szakképző intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Az eljárás menete

Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti jegyző adja ki. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. A rendezvénytartási engedély iránti kérelem az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.

Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve igazolni szükséges a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, illetve terület használatának jogcímét.

Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot.

Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.

A jegyző az engedélyt akkor adja meg, ha a rendezvény a szakhatósági hozzájárulások alapján a jogszabályi előírásoknak megfelel. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi.

A rendezvénytartási engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan, az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) a megfelelő űrlap kötelező használatával nyújtható be. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. Tekintettel a szakhatóságok eljárására a kérelmet célszerű a zenés, táncos rendezvény időpontja előtt 30 nappal benyújtani.

Az építmény üzemeltetője, illetve a rendezvény szervezője köteles a Rendelet előírásait maradéktalanul betartani.

Az engedély jogosultja köteles a kérelem adataiban történő változást, illetve a tevékenység megszüntetését haladéktalanul a Hatósági Irodának bejelenteni.

Működési engedély köteles és bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységek ügyintézése

Alkalmazott jogszabályok: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény), a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

A jogszabály értelmében az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A Rendelet 3. mellékletében meghatározott üzletköteles termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók. Az üzletben az üzletköteles termékek közül kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatók. Amennyiben a kereskedő üzletköteles terméket nem forgalmaz, a kereskedelmi tevékenységet csupán bejelenteni szükséges.

A kereskedelmi tevékenység bejelentése és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.

A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a Törvényben meghatározott szabályok szerint a kereskedő maga határozza meg. Az egyes kereskedési formák fogalom meghatározását a Törvény 2. §-a tartalmazza.

A kereskedési formák:

- üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,

- mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,

- bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,

- vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,

- közterületi értékesítés,

- közvetlen értékesítés,

- üzleten kívüli kereskedelem,

- csomagküldő kereskedelem,

- automatából történő értékesítés,

- közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

A Rendelet a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott és az üzleten kívüli kereskedelem tekintetében a kereskedő székhelye, a nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti jegyzőt jelöli ki kereskedelmi hatóságként.

Az egyes termékköröket a Rendelet 6. melléklete sorolja fel.

A bejelentés kötelező adattartalmát a Rendelet 1. melléklet A) pontja írja elő. A Rendelet 6. § (8) bekezdése alapján a kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A vendéglátó tevékenységet folytató kereskedők kötelesek megjelölni a vendéglátóhely üzlettípusát a Rendelet 4. mellékletében szereplő típusok közül.

A hatályos jogszabályok alapján minden Magyarországon működő vendéglátó üzlet üzemeltetőjének regisztrálnia kell vendéglátó üzletét az Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK), illetve a jogszabályban meghatározott esetben köteles folyamatosan adatot szolgáltatni az NTAK-ba. A regisztráció meglétét és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a jegyző mint kereskedelmi hatóság ellenőrzi. A regisztrációval és az adatszolgáltatással kapcsolatban bővebb információ az info.ntak.hu weboldalon áll rendelkezésére.

A Törvény hatálya alá tartozó tevékenységek kapcsán a természetes személy fogyasztó részére a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak szerint kell biztosítani a készpénzzel történő fizetés lehetőségét, valamint a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

Az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység nem sértheti a helyi építési szabályzat rendeltetésre és elhelyezhetőségre vonatkozó előírásait. A jegyző a továbbiakban a kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele, illetve a működési engedélyezési eljárás során a helyi építésügyi szabályoknak való megfelelőséget is vizsgálhatja.

Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak a jegyző a kereskedelmi tevékenységet nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételt követően a bejelentés másolata megküldésre kerül a Rendeletben meghatározott hatóságoknak.

Üzletköteles termékek, amelyek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:

1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
6. nem veszélyes hulladék;
7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag, valamint a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagként legfeljebb 60 liter mennyiségű, darabonként legfeljebb 1000 ml kiszerelésű aeroszol.

A működési engedély iránti kérelem kötelező adattartalmát a Rendelet 1. melléklet B) pontja írja elő. A Rendelet 7/A. § (2) bekezdése szerint a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

A működési engedélyt a jegyző akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján az üzlet megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az engedély megadásával egyidejűleg a jegyző az üzletet nyilvántartásba veszi. Az üzletköteles termékek forgalmazása csak végleges működési engedély birtokában lehetséges.

A működési engedély iránti kérelem és a bejelentés kizárólag elektronikusan, az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) a megfelelő űrlap kötelező használatával nyújtható be. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A kereskedő köteles a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást haladéktalanul, illetve a kereskedelmi tevékenység megszüntetését a megszűnést követő nyolc napon belül a Hatósági Irodának bejelenteni.

Ha a nyitvatartási idő úgy változik, hogy az üzlet az általános nyitvatartási időn (8 óra és 18 óra között) túl is nyitva tart, a kereskedő a változást megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni. Bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt, ha az üzlet nyitvatartási ideje az általános nyitvatartási időn belül változik. A bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt a nyitvatartási idő egy hetet el nem érő változása esetén, amennyiben az általános nyitvatartási időn túl az ideiglenes nyitvatartási idő a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél rövidebb.

Hagyatékiügyintézés

Alkalmazott jogszabályok: a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

Hogyan indul a hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás elsősorban hivatalból indul. Belföldi hagyaték leltározására az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, az utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában az elhunyt belföldi elhalálozásának helye, vagy ha az nem állapítható meg a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző intézkedik.

A Hivatalba megérkező halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazza az elhunyt személy adatait, címét és egy hozzátartozójának – általában a temetést intézőnek – a nevét és címét. A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozónak (ha nincs ilyen, megpróbáljuk felkutatni az elhunyt hozzátartozóit) felhívást küldünk, annak érdekében, hogy a megküldött formanyomtatványon nyilatkozatot tegyen az örökhagyó ingó és ingatlan vagyonára és a további örökösök adataira vonatkozóan. Az eljárás során tájékoztatjuk az ügyfelet arról, melyek a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyak (pl. ingatlan, jármű, betétkönyv, részvény, lakossági folyószámla, devizaszámla, kárpótlási jegy stb.).

Amennyiben az örökhagyó ingatlan vagyonnal rendelkezik, hivatalból megkeressük az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét az adó- és értékbizonyítvány kiállítása céljából. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát postai úton közöljük az öröklésben érdekeltekkel, akik az abban foglaltakkal szemben az Ákr. rendelkezése szerint fellebbezéssel élhetnek.

A felvett hagyatéki leltár a fellebbezési határidő lejárta után, amennyiben az örökösök az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel élnek, a fellebbezés elbírálása után, elektronikusan továbbítjuk az illetékes közjegyző részére.

Amennyiben a hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy az elhunyt után leltározás alá eső vagyon nem maradt (nemleges nyilatkozat), úgy a hagyatéki eljárás iratai érdemi intézkedés nélkül irattárba kerülnek.

A hagyatéki leltár felvétele

A Polgármesteri Hivatalban a hagyatéki leltár felvételére és a hozzátartozók tájékoztatására kerül sor. A leltárfelvétel főszabály szerint a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében a szükséges adatok beszerzése, illetőleg az érdekeltek nyilatkozata alapján történik. Ezután a hagyatéki tárgyalás az ügyben illetékes közjegyző előtt zajlik le. Érdemi döntést kizárólag a közjegyző hozhat. Az ügyben eljáró közjegyző személyéről a hagyatéki ügyintéző felvilágosítást ad.

Amennyiben az alaphagyatéki eljárás befejezését követő olyan leltározandó vagyontárgy kerül elő, ami az örökhagyó tulajdonát képezi, póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló illetékmentes kérelem benyújtására van lehetőség.

Birtokvédelemmel kapcsolatos ügyintézés

Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet, végrehajtási szakban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény.

Kire terjed ki a birtokvédelem?

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben, annak az egynek a kivételével, akitől a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti, illetve a birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

Kit nevezhetünk birtoksértőnek?

A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki a magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be.

Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?

A birtokvita eldöntése a jegyző vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.

A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás nem államigazgatási, hanem magánjogi eljárás, mely polgári – dologi – jogi jogviszonyon alapul.

Hogyan kérhető a jegyzőtől birtokvédelem?

Az eljárás kizárólag kérelemre indítható meg (hivatalból nem indítható, illetve folytatható le). Birtokvédelmi kérelmet a Hatósági Irodához kell előterjeszteni. A társaság, mint gazdálkodó szervezet, valamint a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre köteles. A kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére kizárólag az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) rendszeresített űrlap használatával van lehetőség. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A birtokvédelmi kérelem az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.

Kérelmet ismeretlen személy ellen benyújtani nem lehet.

Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

A kérelemnek hiánytalanul tartalmaznia kell:

• a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését (a képviselő nevét és lakcímét)
• annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél)
• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását – , a birtokvitával érintett dolog megjelölését
• a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését,
• a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást
• a birtoksértés időpontjára történő utalást
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

Képviselő eljárása esetén a képviselőnek csatolnia kell a kérelemhez a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazását.

Amennyiben a birtokvédelmet kérő a kérelem fent részletezett valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozik, a kérelmet – hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül – határozattal el kell utasítani.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg csatolni kell az abban foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat (pl. tanúk megjelölése névvel, lakcímmel, fényképfelvételek a beázásról, biztosítási kárfelvételi jegyzőkönyv másolata, stb.), tekintettel arra, hogy a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el. A hatóság elsődlegesen a felek által előterjesztett bizonyítékok alapján hozza meg az ügylezáró határozatát.

Az ügyre vonatkozó bizonyítékokat az eljárási határidő (15 nap, illetve 30 nap, ha tolmács kirendelése válik szükségessé) lejártát megelőző ötödik napig lehet előterjeszteni, ezt követően a bizonyítási eljárást a hatóság befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

Az eljárás során hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bíróságnál keresetet indíthat.

Telepengedély kiadásának és a bejelentés-köteles ipari tevékenységek bejelentésének ügyintézése

Alkalmazott jogszabályok: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról szóló 35/1999. (X. 13.) BM rendelet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

A Rendelet 1. melléklete szerinti bejelentés-köteles és 2. mellékletében meghatározott telepengedély-köteles ipari tevékenységek a külön jogszabály szerinti telken, építményben, vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) a Rendeletben foglaltak szerint folytathatók. A bejelentést, illetve a telepengedély iránti kérelmet a telep fekvése szerinti jegyzőhöz kell benyújtani.

Az ipari tevékenység bejelentése az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes.

A telepengedélyezési eljárásért a35/1999. (X. 13.) BM rendelet alapján 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Bejelentés-köteles ipari tevékenység

A Rendelet 1. mellékletében meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható. A bejelentés kötelező adattartalmát és a csatolandó dokumentumokat a Rendelet 3. melléklete írja elő.

A jegyző bejelentés, illetve a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 83. §-a (a továbbiakban együtt: övezeti besorolás) szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Amennyiben az övezeti besorolás szerint az adott tevékenység a telepen nem végezhető, a jegyző az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi. A Rendelet 5. mellékletében meghatározott tevékenységek esetében a nyilvántartásba vételről szóló határozat és a bejelentés megküldésre kerül a tűzvédelmi hatósághoz tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából.

Telepengedély-köteles ipari tevékenység

A jegyző bejelentés, illetve a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 83. §-a (a továbbiakban együtt: övezeti besorolás) szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Amennyiben az övezeti besorolás szerint az adott tevékenység a telepen nem végezhető, a jegyző az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

A Rendelet 2. mellékletében meghatározott telepengedély-köteles ipari tevékenységeket csak végleges telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély iránti kérelem kötelező adattartalmát és a csatolandó dokumentumokat a Rendelet 3. melléklete írja elő. A telepengedélyt a jegyző akkor adja ki, ha a szakhatósági hozzájárulások és az övezeti besorolás alapján a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A telepengedély megadásával egyidejűleg a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.

A telepengedély iránti kérelem, illetve a bejelentés kizárólag elektronikusan, az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) a megfelelő űrlap kötelező használatával nyújtható be. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A telepengedély jogosultja köteles a telepengedélyt a telephelyen tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni.

Az ipari tevékenység végzője a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást, illetve az ipari tevékenység megszüntetését köteles a Hatósági Irodának haladéktalanul bejelenteni.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult igénybe venni az alábbi kedvezményeket, támogatásokat:

- ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés és - ha megfelel a törvényben foglalt feltételeknek - szünidei gyermekétkeztetés,

- évente kétszer pénzbeli támogatás,

- jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult terjesztheti elő.

Támogatás időtartama:

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontjától, azaz a kérelem benyújtásának napjától 1 évig. A kedvezmény iránti újabb kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a határozatban foglalt időtartam leteltével automatikusan megszűnik.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszüntetésre kerül, ha:

- a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy

- a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.

Az egy főre jutó jövedelem számításánál gondozó családként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, valamint az előzőekben fel nem sorolt, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A jogosultság vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni helyzetének vizsgálatára is. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amiben életvitelszerűen lakik a kérelmező, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, az a gépjármű, amit mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre való tekintettel tartanak fent.

Kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok:

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kérelem formanyomtatvány, vagyonnyilatkozat.

Meghatalmazott útján történő benyújtás esetén meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Szükséges iratok, mellékletek:

A kitöltött kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

1.) Személyazonosságot igazoló okiratok (pl. személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél), lakcímet igazoló hatósági igazolványok, társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági igazolványok (TAJ kártya).

2.) A család tagjainak jövedelemigazolása:

- munkaviszony esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló munkáltatói igazolás a nettó jövedelemről,

- megállapított rendszeres pénzbeli ellátás folyósítása esetén a vonatkozó megállapító határozat (álláskeresési támogatás, Nyes, ápolási díj, aktív korúak ellátása, időskorúak ellátása),

- a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyévre kiállított, vagy 30 napnál nem régebbi igazolása a nyugdíjszerű ellátás havi összegéről, mely ellenőrzésre kerül az ASP Keret ELLA alaprendszerében,

- vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló, a Nemzeti adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás,

- az álláskeresői státuszt esetén az illetékes járási hivatal 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány.

3.) Amennyiben a szülő gyermekét egyedül neveli, ennek igazolására a jogerős bírósági határozat a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról az erre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, a képzelt apa bejegyzéséről szóló gyámhatósági határozat, illetve egyéb dokumentum szolgálhat.

4.) A 18. életévet betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolata.

5.) Gyámság alatt álló kiskorú esetén a gyámkirendelő határozat, illetve a gyermekelhelyezésre vonatkozó bírósági végzés.

Jövedelemhatárok

Az a család, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 245 %-át (69.825 Ft) és:

- a szülő, illetve más törvényes képviselő egyedülálló,

- ahol a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy

- a gyermek elmúlt 18 éves és nappali tagozatos tanuló (középiskolában 23 éves korig, felsőoktatásban 25 éves korig).

Nagykorúvá vált gyermek esetén a jövedelmi és vagyoni feltételek mellett a jogosultság megállapításának további feltétele a jogszabály szerinti tanulói/hallgatói jogviszony fennállása, továbbá, hogy a nagykorú jogosult a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válásának napját megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Az előző kategóriában nem tartozó család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225 %-át (64.125 Ft).

Összege:

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a család többek között az alábbi támogatásokra, kedvezményekre jogosult:

§ Évente kétszer, augusztus és november hónapban pénzbeli támogatás (alkalmanként 6.000 Ft alapösszegű támogatást, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára alkalmanként 6.500 Ft emelt összegű támogatást folyósítanak);

§ A gyermek tartására is köteles és nyugellátásban vagy a törvényben meghatározott ellátások valamelyikében részesülő családbafogadó gyám esetén havi pénzbeli ellátás, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a, továbbá emellett évente kétszer, augusztus és november hónapban pótlék (alkalmanként 8.400 Ft);

§ Ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés;

§ Felsőoktatásba való jelentkezésnél többletpontok;

§ A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik alapfeltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása. A köznevelési törvény alapján kiemelt figyelmet érdemlő gyermeknek, illetve tanulónak minősül a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A felsőoktatási törvény alapján hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű hallgató a kollégiumi díjbefizetési kötelezettség alól mentesülhet, és kormányrendeletben rögzített a részére járó rendszeres szociális ösztöndíj legalacsonyabb összege;

§ A fiatalok életkezdési támogatása és a Babakötvény tekintetében további kedvezmények: a minden újszülöttnek járó 42.500 Ft-on túl a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és nevelésbe vett Magyarországon élő gyermek a születése évét követő 7. és 14. évben további támogatásban részesül, amelynek összege 44.600 forint. A Kincstári Start-értékpapírszámlával rendelkező rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén a befizetések 20 %-ának megfelelő, de maximum 24.000 Ft összegű támogatás kerül jóváírásra.

§ Szünidei gyermekétkeztetés: a települési önkormányzat a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

- a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

- rajtuk kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

Az ügyintézés kezdeményezésének és benyújtásának módja:

Kérelemre.

Személyesen, postai úton, elektronikusan, e-papíron, ügyfélkapun/ hivatali kapun keresztül.

Ügyintézési határidő: Sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.

Az ügyintézés díja: Illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet,

- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet,

- a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjairól és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet.

Hatáskörrel rendelkező szerv:

Jegyző

Szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésének ügyintézése

Alkalmazott jogszabályok: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.

Szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyen folytatható, amely megfelel azon szálláshelytípus szerinti minőségi, műszaki és szolgáltatási követelményeknek, amely tekintetében a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánják.

A szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel, valamint érvényes szálláshely-minősítéssel.

Fogalmak

Szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó.

Magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

Egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.

Az egyes szálláshelytípusok meghatározását a Rendelet 2. §-a tartalmazza, az egyes szálláshelytípusok bejelentési, valamint üzemeltetési követelményeit a Rendelet 1. melléklete határozza meg.

A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a Rendeletben meghatározott követelményeknek.

A Rendelet hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltatók kötelesek az NTAK-nál regisztrálni és a regisztrációt követően folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn, melyhez szálláshely kezelő szoftver igénybevétele szükséges. A szálláshely-közvetítői (pl. szallas.hu, airbnb.com, booking.com stb.) tevékenység útján kínált szolgálatások hirdetéseiben a szálláshely-szolgáltatóknak az adott szálláshely NTAK regisztrációs számát és a szálláshely típusát is kötelezően fel kell tüntetniük.

A regisztrációval és az adatszolgáltatással kapcsolatban bővebb információ az info.ntak.hu weboldalon áll rendelkezésére.

A szálláshely-szolgáltató a szálláshely üzemeltetési tevékenység bejelentését megelőzően, valamint az első minősítést követően háromévente köteles a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálatát és értékelését kérni, a szálláshelytípusra vonatkozó követelményekhez igazodó minőségi fokozatba sorolás érdekében. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésének kötelező melléklete a szálláshely-minősítéséről szóló igazoló dokumentum. A jegyző a szálláshely-szolgáltatót a minősítő szervezet által megállapított minőségi fokozatnak megfelelően veszi nyilvántartásba.

A szálláshely minősítését a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. (szálláshely-minősítő szervezet) végzi, a minősítéssel kapcsolatban bővebb információ a https://szallashelyminosites.hu weboldalon áll rendelkezésre.

Az eljárás menete

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdéséről szóló bejelentést a szálláshely fekvése szerinti jegyzőhöz kell benyújtani. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentése az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint illetékmentes. A jegyző a bejelentésről igazolást ad ki és a szálláshelyet nyilvántartásba veszi.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdéséről szóló igazolás megküldésre kerül a Rendeletben meghatározott hatóságoknak és az NTAK-ot üzemeltető Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-nek (MTÜ). A hatóságok hatósági ellenőrzést folytatnak le és annak eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó bejelentés kizárólag elektronikusan, az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) a megfelelő űrlap kötelező használatával nyújtható be. A nem a rendszeresített űrlapon előterjesztett kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A szálláshely-szolgáltató köteles a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást haladéktalanul, illetve a szálláshely megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül a Hatósági Irodához bejelenteni.

A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítésben bekövetkezett változást követően, valamint a szálláshely-minősítés megújítása során kiállított dokumentumot haladéktalanul köteles megküldeni a Hatósági Irodához.

A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít. A hatósági ellenőrzés során kiemelten kell vizsgálni, hogy a szálláshely-szolgáltató az NTAK felé regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett-e.

Talajterhelési díj

ÜGY LEÍRÁSA:

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

A díjfizetésre kötelezett kibocsátó a Ktd. által megállapított talajterhelési díjnak 2009. évtől a 100 %-át köteles megfizetni.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3. Területérzékenységi szorzó: 1,5.

A talajterhelési díjról szóló 9/2017 (VIII.25.) önkormányzati rendelete 3. §  bekezdés alapján mentes az adó alól:

- a. akinek ingatlana csak kerti csappal rendelkezik

- b. akinek az ingatlanán a méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t. Az évi 10 m3 feletti fogyasztás esetén a teljes fogyasztás után terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót.

A díjmentességek a talajterhelési díj bevallásának benyújtásával érvényesíthetők. 

KI JOGOSULT AZ ELJÁRÁSRA:

A talajterhelési díj fizetésére kötelezett.

KÉRELEM BENYÚJTÁSA (helye, ideje, módja):

Az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók, illetve az egyéni vállalkozók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint az Dáptv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.

KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK:

• feltételek igazolásai.

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK, FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK:

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj-, illeték- és költségmentes.

ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ:

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő a bevallásnak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG:

A talajterhelési díj önadózáson alapuló adónem, így a bevallással kapcsolatos döntés (határozat) – az adókötelezettség határidőben és megfelelően történő teljesítése esetén – nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény;
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet;
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény;
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.),
• az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.
• Szente Község Önkormányzata Képviselő Testületének a talajterhelési díjról szóló 9/2017 (VIII.25.) önkormányzati rendelete

ÜGYFÉL JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI:

Adózó jogosult:

– adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);

– ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;

– elektronikus úton történő kapcsolattartásra;

– igazolási kérelem előterjesztésére;

– eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;

– megfelelő képviseletről gondoskodni;

– kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;

– fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni.

Adózó köteles:

– az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adómegállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;

– adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változásbejelentést tenni;

– ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;

– adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;

elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre.

Ügyintézés helye, ideje: ügyfélfogadási időben, Szente, Kossuth út 100, +36 35-355-088

Fizetési kedvezmény - automatikus

Ügyleírás

A részletfizetési könnyítés engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a kötelezettségét nyilvántartó önkormányzati adóhatóságtól kérelmezheti. E fizetési könnyítés az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott és már esedékes adókötelezettségekre (pl.: helyi adó, illetve ezzel összefüggő pótlék, bírság) engedélyezhető. A természetes személy – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére engedélyezhető automatikus részletfizetés. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 2.000.000 forintot. Ezen adózók kérelmére az önkormányzati adóhatóság naptári évente egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapos futamidőre, pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül. E részletfizetési kedvezmény idegenforgalmi adóra nem engedélyezhető, mivel az átvett pénzeszköz.

Jogszabályi háttér

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.),
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye

A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, illetve az adó megfizetésére kötelezett személy, vagy annak képviselője.

Benyújtás formája és módja

Az ügy kérelemre indul, a méltányossági adatlap benyújtható magánszemélyek esetében papír vagy elektronikus alapon. Egyéni vállalkozók esetében elektronikusan.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap

A kérelmezőnek elektronikusan vagy hagyományosan papír alapon benyújthatja.

Egyéni vállalkozónak a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani az https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolapon.

Eljárás díja

A részletfizetési könnyítés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő

Az ügyintézési határidő a részletfizetési kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

A kérelemmel kapcsolatos döntés kézbesítése

Az adóhatóság a részletfizetésről határozattal dönt. A döntést az adóhatóság közli az adózóval, valamint azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Túlfizetés rendezésével kapcsolatos eljárás

Ügyleírás

Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.

Jogszabályi háttér

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.)

Benyújtó személye

Az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja:

Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített papír alapú űrlapon, elektronikus formában https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap, valamint levélben, illetve személyesen az önkormányzat hivatalában. Az adóhatóság írásban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap

Elektronikusan benyújtható űrlapok elérhetősége:

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja

A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

A túlfizetés kiutalásával kapcsolatos döntés kézbesítése

A túlfizetés kiutalásáról – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - döntés, határozat nem készül.

Adótúlfizetés visszaigénylése

Ügyleírás

Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet, fizetett be, illetve visszamenőlegesen adójóváírásra, törlésre került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Ha az adózónak az önkormányzatnál az adott számlán adótartozása nem áll fenn, és bejelentési/bevallási/adatbejelentési kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy más önkormányzatnál vezetett adószámlájára történő átvezetéséről (pl.: más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára, azaz az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.

Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál (NAV) nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Jogszabályi háttér

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.)

Benyújtó személye

Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja

Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában, valamint levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap

Elektronikusan benyújtható űrlapok elérhetősége:

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja

A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő

Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül kell kiutalni.

A túlfizetés kiutalásával kapcsolatos döntés kézbesítése

A túlfizetés kiutalásáról döntés, határozat, végzés nem készül. Az adózó - a törvényi előírásoknak megfelelően - folyószámla egyenleg keretében értesül az aktuális egyenlegéről. Az érintettek részére a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

elektronikus rendszeren keresztül a folyószámla egyenleg a nap 24 órájában lekérdezhető.

Adóhatósági igazolás

Ügyleírás

Szente Község Önkormányzati Adóhatósága (Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltsége) hatáskörében eljárva, az adózó kérelmére hatósági igazolást állít ki.

Jogosultak köre

- Magánszemély
- Jogi személy, egyéb szervezet
- Magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése

Ügyet indíthat az adózó, az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Szente Község Önkormányzati Adóhatósága hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

Mit kell tennie

Az Elektronikus önkormányzati portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ biztosított az ügyfelek számára, hogy ügyeiket elektronikus formában intézzék. A gazdálkodók (társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó stb.), kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra, a magánszemélyeknek ez csak lehetőség.

Az adózónak az adóigazolás kiállítása érdekében kérelmet kell benyújtania.

Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36.§-a értelmében az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint a Dáptv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt – választásuk szerint- elektronikus úton is megtehetik.

Határidők

Az adóhatóságnak az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

A kérelem nyomtatványon az adóigazolás, az adóhatósági bizonyítvány kézbesítési módjának megadása szükséges.
Az adóhatóság a hatósági bizonyítványt írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra, illetve személyesen átvehető Szente Község Önkormányzati Adóhatósága (Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltsége) az  Adócsoportjánál.

Benyújtandó dokumentumok

A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani. Mellékletként csatolni kell meghatalmazást, amennyiben nem az adózó jár el személyesen.

A kérelem benyújtását az Elektronikus Önkormányzati Portál felületén kezdeményezheti, az igazolás szempontjából szükséges adatokat közli, majd elektronikus úton (KÜNY) azonosítást követően beküldi az illetékességgel rendelkező önkormányzathoz. Azt is megteheti, hogy csak elkészíti a nyomtatványt, ám azt kinyomtatást követően juttatja el az önkormányzathoz.

Papír alapon benyújtható űrlap

A hatósági bizonyítvány igényléséhez benyújtható az adóhatóság által rendszeresített "Kérelem hatósági bizonyítvány kiállításához" nevű PDF formátumú papír alapú nyomtatvány.

Elektronikus űrlap

Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonostást követően – a kérelem elektronikusan is benyújtható. Az elektronikus ügyintézés során a kérelem adóigazolás, adóhatósági bizonyítvány kiadásához az "ASP-ADÓ-AAI" számú iForm típusú űrlap (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) szolgál.

Fizetési kötelezettség

Az adóhatósági igazolás díj-és illetékmentes.

Eljáró szerv

Balatonlelle Város jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Felettes szerv/jogorvoslat

Mivel a hatósági bizonyítvány – így az adóigazolás – határozatnak minősül, a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben foglaltak szerint biztosított.

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalhoz (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. címzett, de Szente Község Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Szente Község Önkormányzata Képviselő Testülete illeték beszedési számlára 11741031-15451608-03470000 kell teljesíteni az eljárás megindításakor. Illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

Egyéb információk

Az adózó - a törvényi előírásoknak megfelelően - folyószámla egyenleg keretében értesül az aktuális egyenlegéről. Az Elektronikus önkormányzati portálon / https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap / az adóegyenleg lekérdezés menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Szente Község Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi adó egyenlegeit lekérdezzék. Az érintettek részére a folyószámla egyenleg a nap 24 órájában lekérdezhető.

Kapcsolódó nyomtatványok

Amennyiben nem az adózó jár el személyesen, meghatalmazást szükséges benyújtani, mely meghatalmazás benyújtására az ASP-ADÓ-MHT iForm típusú űrlap ( https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ) szolgál.

Vonatkozó jogszabályok

• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
• Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Adó- és értékbizonyítvány

Ügyleírás

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.

Jogszabályi háttér

A jegyző adóügyi feladatairól szóló 1991. évi XX. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

Benyújtó személye

Az ügyfél vagy az ügyfél törvényes képviselője, meghatalmazottja.
Más hatóság (külön jogszabály rendelkezése alapján).

Benyújtás formája és módja

Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában, valamint levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézést a 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap

Elektronikusan kitölthető és beküldhető: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja

A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 forint illetéket kell fizetni, melyet Szente Község Önkormányzat Illetékbeszedési számla 11741031-15451608-03470000 javára kell teljesíteni.

Adó- és értékbizonyítványhoz szükséges becsatolandó dokumentumok

- Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját, az ingatlan adatait – helyrajzi szám, cím, egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap),
- Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,
- Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),
- Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás.

Ügyintézési határidő

A jegyző az adó- és értékbizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül adja ki.

Az igazolás kézbesítése

Az adóhatóság az adó- és értékbizonyítványt írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az adó- és értékbizonyítványt a meghatalmazott képviselővel eljáró kérelmező esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.

Helyi iparűzési adó

Ügyleírás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

A Htv., valamint Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adóról szóló 10/2022. (X. 20.)

önkormányzati rendelete értelmében az adókötelezettség kiterjed Szente Község  illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységre.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Jogosultak köre

Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

- egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,

- jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,

- az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket. Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így – többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):

- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély az alábbi esetekben:

a) ha ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez,

b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

- a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

- az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.

Ügyet indíthat az adózó vagy képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Mit kell tennie

Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A 2022. évtől a HIPAK nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként 1 bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön "M" lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.

Az adókötelezettséget a vállalkozó önadózás útján teljesíti, a vonatkozó jogszabályok alapján, az adót önállóan állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik.

Az adózónak adóelőleget vagy jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban nem szereplő adatot is be kell jelentenie, vagy a székhelyet áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választás esetén, ha a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/A. § -ban foglaltaknak megfelelően kívánja megállapítani az adó alapját, bejelentését az E-Önkormányzat ( https://ohp-20.asp.lgov.hu ) portálon keresztül teheti meg. A benyújtandó nyomtatvány az ügytípusnál az általános adónyomtatványoknál választható ki.

Az adózó az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében, ha előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A benyújtandó nyomtatvány E-Önkormányzat ( https://ohp-20.asp.lgov.hu ) ügytípusnál a helyi iparűzési adó.

Az adóalap megállapítása

Az általános szabályok szerint (Htv. 39. §) Nettó árbevétel csökkentve a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, b) az alvállalkozói teljesítések értékével, c) az anyagköltséggel, d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

2023. január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új rendszere. A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók esetén, akiknek/amelynek az adóévben - éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adó év esetén a működés naptári napjai alapján évesítve - a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősülő vállalkozó.

A kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

• 2,5 millió Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió Ft-ot nem haladja meg (az adó összege 1,8 % adómértékkel 45 e Ft),

• 6 millió Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió Ft-ot meghaladja, de a 18 millió Ft-ot nem haladja meg (az adó összege 1,8 % adómértékkel 108 e Ft.),

• 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot – a Htv. 39/a. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió Ft-ot - nem haladja meg (az adó összege 2 % adómértékkel 153 e Ft.) azzal, hogy bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó

esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

Ha az adó év 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választás bejelentése

• főszabály: a folyamatosan működő vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson,

• jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről szóló bevallásban,
• bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon adóévre a településen székhelyet áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja. A HIPAK adóbevalláson tett nyilatkozat végleges, az későbbiekben pl.: önellenőrzéssel nem módosítható!

További részletszabályokat a Htv. 39/A. §-a tartalmazza.

A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A részletszabályok a Htv. 39/B.§-ában találhatóak.

Az adó alapjának megosztása

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

2000. január 1-jétől az iparűzési adó évi mértéke a Htv-ben meghatározott adóalap 2%-a maximum, de Balatonlellén 1,8%.

Kötelezettségmulasztás

A kötelezettség szegést elkövető adózók mulasztási bírság, illetve adóbírság szankciójára számíthatnak.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

Határidők

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, jellemzően május 31-éig kell benyújtania és egyben az adót, előleget megfizetnie.

Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó éves bevallását a mérlegforduló napot követő 150. napig nyújtja be.

Soron kívüli adóbevallás benyújtására köteles adózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. §-ában meghatározottaknak megfelelően.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó adóbevallás benyújtására főszabály szerint nem köteles. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna. Záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.

Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Benyújtandó dokumentumok

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - kizárólag az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő program használatával teljesítheti. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján fellelhetőek.

Fizetési kötelezettség

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét/adóját az adó év harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).

Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (szintén május 31-ig) köteles megfizetni.

Az adófizetésére szolgáló számla neve és száma: Szente Község Önkormányzat Képviselő Testülete Helyi iparűzési adó számla 11741031-15451608-03540000. Ha az adózó az adott számlára 2024. évtől külföldről szeretne befizetni helyi adót, akkor az önkormányzat IBAN-számlaszámait, vagyis nemzetközi bankszámlaszámait kell használnia. Helyi iparűzési adó beszedési számla IBAN száma: HU66 11741031-15451608-03540000 S.W.I.F.T.: OTPVHUHB.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. Az adózó a befizetési kötelezettséget internetes felületen bankkártyás (EFER) fizetéssel is teljesítheti.

Eljáró szerv

Szente Község Önkormányzata jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Felettes szerv/jogorvoslat

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalhoz (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. ) címzett, de Szente Község Önkormányzat Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Szente Község Önkormányzat Képviselő Testülete illeték beszedési számlára 11741031-15451608-03470000 kell teljesíteni az eljárás megindításakor. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

Egyéb információk

Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén – általában nem készül. Az adózó benyújtott bevallásait és az aktuális adószámla egyenlegét az Elektronikus Önkormányzati Portálon kérdezheti le.

Önkormányzati helyi iparűzési adókedvezményre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. §. (3) bekezdésében foglaltak alapján

Vonatkozó jogszabályok

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.).
Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adóról szóló1 0/2022. (X. 20.) rendelete

Önellenőrzés - Helyi iparűzési adó

Ügyleírás

Önellenőrzés keretében helyi adók közül az iparűzési adó és az idegenforgalmi adó helyesbíthető. Adatbejelentés alapján megállapított adónemekben (építményadó, telekadó) önellenőrzésre nincs lehetőség.

Jogosultak köre

Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

Ügyet indíthat az adózó, vagy az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Mit kell tennie

A korábbi adóbevallását helyesbítő adózónak az ellenőrzött adóévi bevallási nyomtatvány főlapját és kapcsolódó betétlapjait az új adatokra figyelemmel kell helyesbíteni, a bevallás valamennyi releváns sorát ki kell töltenie.

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés.

Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.

Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.

Határidők

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására.

Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Vagyis, ha az adózó az adóbevallást késedelmesen nyújtja be, és az elévülési időből kevesebb, mint 6 hónap van hátra, az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik.

Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

Benyújtandó dokumentumok

Az önellenőrzéshez kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával teljesítheti. https://www.nav.gov.hu/

Az állami adó- és vámhatósághoz határidőben benyújtott önellenőrzést az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

Helyi iparűzési adó esetében kizárólag elektronikus úton nyújtható be az önellenőrzés. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján https://www.nav.gov.hu/ találhatók ÁNYK formátumban.

Az önellenőrzéseket nem a nyomtatvány főlapján, hanem az adott önkormányzat "M" lapján lehet jelölni, ugyanígy az ismételt önellenőrzéseket is. Ez nem jelent változást az 1 önkormányzathoz benyújtott bevallások esetében. Több önkormányzathoz benyújtott bevallások esetén, amennyiben az összes "M" lap közül legalább 1-en be van jelölve az "Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés jelölése" mező, úgy az állami adóhatóság rendszere csak azon önkormányzatok számára küldi meg a szétbontott nyomtatványt, akiknél az "M" lapon ez a mező ki van töltve.

Fontos, hogy az adózó az ÁNYK programban beküldött fájlt tárolja el saját maga részére, hogy ezzel megkönnyítse a későbbi önellenőrzéseket.

A korábbi adóbevallását helyesbítő adózónak az ellenőrzött adóévi bevallási nyomtatvány főlapját és kapcsolódó betétlapjait az új adatokra figyelemmel úgy kell helyesbíteni, hogy a bevallás valamennyi releváns (nem csak a változó) sorát ki kell töltenie.

Az 25HIPAK "M-ONEL" jelű lap az önellenőrzési pótlék bevallására szolgál. Minden önellenőrzéssel vagy ismételt önellenőrzéssel érintett önkormányzat esetén kötelező a kitöltése.

A "M-ONEL" jelű lapot minden olyan esetben ki kell töltenie az adózónak, amikor –az Art. alapján – korábban megállapított és bevallott adóalapját, adóját utólag önellenőrzéssel – akár terhére, akár javára - helyesbíti. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

Fizetési kötelezettség

Ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. Ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, az általános szabályok szerint válik esedékessé.

Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.

Eljáró szerv

Szente Község Önkormányzatának jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Felettes szerv/jogorvoslat

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. )

Egyéb információk

Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót az adózó nem helyesbítheti.

A vizsgálat alá vont adót és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta.

Önellenőrzéssel nem pótolható a be nem nyújtott adóbevallás.

Vonatkozó jogszabályok

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól,
• 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól,
• Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adóról szóló 10/2022. (X. 20.)

rendelete

Fogalmak

Hibás bevallás: az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.

Helyi iparűzési adóelőleg módosítás

Ügyleírás

Helyi iparűzési adóban az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét

Jogosultak köre

Az adózó, törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Az iparűzési adó alanyának tekintendő a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
• a SZJA tv-ben meghatározott egyéni vállalkozó,
• a SZJA tv-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja,
• jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
• egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állna.

Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA tv.) 3. § 17. pont szerinti egyéni vállalkozó:

a.) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási
tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
b.) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c.) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d.) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e.) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f.) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot

Mit kell tennie

Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.

Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonostást követően – az irat elektronikusan nyújtandó be az E-Önkormányzati Portálon keresztül a gazdálkodó szervezetek részéről. Az elektronikus ügyintézésre az ASP-ADO-87M jelű "Helyi iparűzési adóelőleg mérséklési kérelem" iForm típusú űrlap szolgál. Elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek az egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek is.

A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó dokumentumokat is (pl.: főkönyvi kivonat, mérleg, eredménykimutatás, kérelmet megalapozó számításokat).

Kötelezettség mulasztás

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 220. § értelmében
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Határidők

Az iparűzési adóalany az iparűzési adóelőleg módosítását

- naptári éves adózó esetében adóév március 15. és/vagy szeptember 15. napjáig,
- egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó esetében május 31. napjáig,
- eltérő üzleti éves adózó az üzleti év I. féléves és/vagy II. féléves adóelőleg-részlet esedékességének időpontjáig benyújtott kérelemben igényelheti.

Az adóhatóság a kérelmet nyolc napon belül végzéssel visszautasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Benyújtandó dokumentumok

Elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó, az adóelőleg mérséklésére irányuló kérelmét az alábbi dokumentum benyújtásával köteles teljesíteni:
• "ASP-ADO-87M Helyi iparűzési adóelőleg mérséklési kérelem" iForm típusú űrlapon, a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap linkről indítva

Fizetési kötelezettség

Az adóelőleg mérséklésére irányuló kérelem benyújtása díj- és illetékmentes eljárás.

Az adózó az önkormányzati adóhatóság határozatában foglalt esedékességi időpontban, az abban meghatározott módosított adóelőleg összegét köteles megfizetni Szente Község Önkormányzat Képviselő Testülete Helyi iparűzési adó számla 11741031-15451608-03540000 javára.

Eljáró szerv

Szente Község Önkormányzatának Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalhoz (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. ) címzett, de Szente Község Önkormányzatának  Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Szente Község Önkormányzatának  Képviselő Testülete illeték beszedési számlára 11741031-15451608-03470000 kell teljesíteni az eljárás megindításakor. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

Egyéb információk

Az adóelőleg módosítása iránti kérelem abban az esetben teljesíthető, ha adózó előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét, ezért adózónak a csatolt dokumentumokon kívül, a kérelmét megalapozó számításokat a kérelemben, vagy ahhoz elektronikusan csatolt külön dokumentumban szükséges ismertetnie.

Az IFRS-eket alkalmazó adózó esetében, ha az áttérés adóévében a helyi adókról szóló törvény 40/B-40/I. §-ok és a 40/J. § (1) bekezdés alkalmazásával számított iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév iparűzési adójának összege, akkor az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlegének összege az utóbbi. Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Ezen rendelkezés hatálya alá eső vállalkozás esetén az áttérés adóévében és áttérés adóévét követő előlegfizetési időszakra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerinti előleg-mérséklésnek nincs helye.

Kapcsolódó nyomtatványok

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap Helyi iparűzési adóelőleg mérséklési kérelem (ASP-ADO-87M).

Vonatkozó jogszabályok

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló2023. évi CIII. törvény,
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
• Szente Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adóról szóló 10/2022. (X. 20.) rendelete

Fogalmak

Gazdálkodó szervezet:
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 8. § 24. pontja értelmében gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a.) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b.) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § 6. pontja értelmében gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.

Adóelőleg:
A vállalkozó - a helyi adókról szóló törvény 41. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.